A Spica Tea öt különböző gyógynövény, közönséges gyíkfű, egzotikus ízű mandarinhéj, frissítő mentalevél, édesgyökér és Ganoderma-kivonat keveréke.Hidegen és melegen is fogyasztható, frissítő hatású ital.

Ez a könnyed és finom ital nem tartalmaz koffeint, tartósítószert, mesterséges aromákat, színezékeket vagy ízfokozókat, ezért ideális ital lehet minden korosztály számára.

Tápanyagtartalom:

100 g termékben:
Energia: 337,0 kcal
Fehérje: 1,24 g
Zsír:    9,10 g
Szénhidrát: 72,46 g

5 g termékben:
Energia: 16,85 kcal
Fehérje: 0,06 g
Zsír:    0,46 g
Szénhidrát: 3,62 g

1 dobozban 20 tasak található, 1 tasakban 5 g teakeverék van.

Közönséges gyíkfű (Prunella vulgaris)
Füves pusztákon, réteken, legelőkön, szántókon élő, a talaj felszínén kúszó növény, mely a hagyományos kínai gyógyászatban széles körben használt, ennek ellenére az európai fitoterápia számára szinte teljesen ismeretlen. Már Li Shizhen híres gyógynövény ismertetőjében, a Bencao gangmu-ban is szerepel.

Főbb hatóanyagai: triterpén-szaponinok, szterolok (pl. ekdizon), flavonoidok, cserzőanyag és oligoszacharidok

Első sorban fertőzéses megbetegedések megelőzésére,szájüregi fertőzések és gyulladások (pl. fogínygyulladás) kezelésére,daganatos megbetegedések (pl. tüdő) kiegészítő kezelésére (immunmoduláns hatása alapján),
gyulladt bőr és szem körüli gyulladások kezelésére (lemosására) használják.

Az összetevőiről részletesebben:
Mandarin (Citrus reticulata)
A különféle citrus fajokat gyümölcseikért régóta termesztik. A magyar nyelvben több citrusfélét is mandarinnak hívnak (pl. Citrus reticulata, Citrus tangerine, Citrus clementina, stb.), de az Európai Gyógyszerkönyv (Ph. Eur. 5.6) a C. reticulata friss gyümölcséből alkalmas mechanikai eljárással, melegítés nélkül állítja elő a mandarin illóolajat.
A mandarin Dél-Kínában és a Fülöp-szigeteken őshonos, vadon is előfordul, innen terjedt el a XVIII. századtól kezdve Európa déli országaiban (Olaszország, Görögország, Spanyolország, stb.), az amerikai kontinensen és Észak-Amerika egyes országaiban, ahol nagy kiterjedésű ültetvényeken termesztik.

Főbb hatóanyagai: a citrusok táplálkozási értékei főként a rostokban, a vitaminokban (elsősorban az antioxidáns, antikarcinogén és stresszvédő hatású C-vitaminban), növényi savakban, ásványi anyagokban és a flavonoidokban rejlik.
A termések héjában illóolaj, keserű anyagok, flavonoidok és kumarinok találhatók (ez utóbbi vegyületek a vízgőz desztillációval előállított olajból hiányoznak, jelenlétük a hidegen préselt olajokra jellemző).

Főbb hatásai (terméshéj):
A hagyományos kínai gyógyászatban a termés és illóolaj helyett főként a mandarin terméshéját használják. A zöld, még éretlen héj neve qing-pi, a sárga, már érett termés héja pedig a chen-pi. Az előbbit inkább a máj támogatására, míg az utóbbit főként a lép támogatására és szélhajtóként használják (a Spica Teában az érett mandarin héja található). Emellett emésztésserkentő, gyulladáscsökkentő, köptető hatása ismert.


Mezei menta (Mentha arvensis)
A mezei menta hazánkban is vadon termő, Kínában, Japánban és (más változata) Kanadában honos, a mérsékelt égövön nagy mennyiségben termesztett, első sorban illóolaj illetve mentol előállításra használt gyógynövény. Átlagosan 20-40 cm (ritkábban 80 cm) magas, megjelenése a többi mentaféléhez hasonlít, virágai lilák, főként a vizes, nedves élőhelyeket kedveli.
A legelső kínai említése Lei Xiao: Leigong baozhilun, azaz Lei apó elmélkedései a gyógynövények elkészítéséről c. művében történt az V. században.

Főbb hatóanyagai:illóolaj (kb. 80% mentol, továbbá menton, mentilacetát főbb alkotórészekkel), valamint cserzőanyagok és flavonoidok.

Főbb hatásai:
antimikrobiális (mikrobaölő),görcsoldó,szélhajtó,gyulladáscsökkentő,helyi érzéstelenítő.

A népgyógyászatban felhasználása nagyban megegyezik a borsosmentáéval, az egyes fajok elkülönítése ugyanis nem minden esetben sikerült.
A mai terápiában gyári készítményekben és galenusi gyógyszerformákban (tabletták, cseppek) emésztési zavarok, irritábilis bélszindróma, epeúti bántalmak kezelésére; külsőleg légzéskönnyítő mellkasi krémek, mozgásszervi megbetegedések okozta fájdalmak és fejfájás csillapítására kenőcsök, bedörzsölőszerek és pakolások összetevőjeként, valamint fog- és szájüregi megbetegedések kezelésére alkalmas összetételekben hasznosítják. További felhasználási lehetőségként említhető meg a meghűlések és légúti fertőzések esetén javasolt inhalálás.

FONTOS: a borsosmenta olajhoz hasonlóan a magas mentoltartalom miatt csecsemőknél és kisgyermekeknél kerülendő a mezeimenta- olajat tartalmazó készítmények orr környékén történő használata, valamint az inhaláció alkalmazása. A csökkentett mentol-tartalmú illóolaj viszont biztonságosabban alkalmazható gyermekeknek is.


Kínai édesgyökér (Glycyrrhiza uralensis)
A kínai édesgyökér a hazánkban is ismert édesgyökér ázsiai rokona. Kínában és Japánban vadon is előfordul, Belső-Mongóliában nagy mennyiségben termesztett, évelő növény. A hagyományos kínai gyógyászatban a növény gyökértörzsét és az abból növő 20-22 cm hosszú, 1-1,5 cm vastag tarackokat használják. Fontosságát jelzi, hogy mind a 2000-ben kiadott Kínai Gyógyszerkönyvben, mind a XV. Japán Gyógyszerkönyvben megtalálható.

Főbb hatóanyagai: triterpénvázas szaponinok (legfontosabb az édes ízű glicirrizin, emellett likviricinsav, glabrolid, glicirretinsav származékok, uralszaponin A, B is található), flavonoidok és poliszacharidok (köztük immunmoduláns hatásúak is)

Főbb hatásai:
gyulladáscsökkentő,fekélyek képződését gátló és a gyógyulását elősegítő,köptető,immunstimuláns antivirális (herpes simplex és herpes zooster vírusokkal szemben)

FIGYELEM: májzsugorodás, magas vérnyomás és súlyos veseelégtelenség esetén, továbbá várandósoknak ellenjavallt az alkalmazása. A glicirrizin nélküli édesgyökér-kivonat esetén mellékhatások nem tapasztalhatók.